Miért fontos a hallásvédelem?

A hallásunk nagyon fontos szerepet játszik a kommunikációban, az egészségünkben, a működésünkben és az életminőségünk meghatározásában. Továbbá az is tény, hogy a zajnak való kitettség károsítja a hallást, mely folyamat visszafordíthatatlan. Ezért a halláskárosodás folyamatát csak lassítani tudjuk, teljesen meggátolni sajnos nem.

Miért is fontos kérdés a hallásvédelem?

Egy amerikai kutatás megállapította, hogy a halláscsökkenés a harmadik leggyakoribb krónikus betegség az egyesült államokban, és kétszer gyakoribb mint a rák, és a diabetes. Valamint az is megfigyelhető, hogy a férfiak körében gyakoribb volt a halláskárosodás [1].  

Megdöbbentő, továbbá, hogy azok közül, akik azt vallották, hogy kitűnő a hallásuk, csaknem négy emberből egynek van kimutatható halláskárosodása. Ez feltehetően azért volt, mert egyes esetekben a halláskárosodás fokozatosan alakul ki, így a személynek több ideje van, “megszokni” ezt az állapotot, mint aki hirtelen veszti el a hallását.

Összességében levonható a következtetés, hogy a zaj-okozta halláskárosodás egy szignifikáns, általában nem észrevehető egészségi probléma az amerikai felnőttek körében. Éppen ezért folyamatos kapcsolat szükséges a paciens és az egészségügyi szolgáltató között. Meg kell ismerni a halláscsökkenés tüneteit, felmérni az aktuális egészségi állapotot vizsgálatokkal, tesztek kitöltésével, továbbá, ami a legfontosabb: oktatni a hallásvédelem lehetőségeit. Ezekkel nagyobb lehetőség nyílik a halláskárosodás korai diagnosztiziálására, és kezelésére is.

Ezek mellett elengedhetetlen a káros kockázatok azonosítása és elkerülése, valamint a zajhatások elleni megfelelő védelem. Ugyanis a legnagyobb mértékben a hangos környezet és a naponta használt eszközök, jelentenek kockázatot.

Európa helyzete

Sajnos Európában sem jobb helyzet, mert kimutathatóan emelkedik a zajszint, annak ellenére, hogy köztudottan a zajszennyezés egészségügyi problémákat okoz [2].

A növekvő probléma a közlekedésben, ipari telepeken figyelhető meg. A városokban a zaj legnagyobb forrásai az utak és a közlekedés – naponta közel 70 millió európai van zajnak kitéve, csak a közlekedésből adódóan, ami 55 dB feletti átlagos érték. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organization) szerint hosszútávon ekkora zajszintnek való kitettség következtében magas vérnyomás és szívinfarktus alakulhat ki. Körülbelül 50 millió ember él városi környezetben, akik szenvednek magas szintű zajnak való kitettségnek, ebből 20 milliónál az egészségükre is van kimutatható károsító hatása. A városokban felléphet a környezeti zaj által okozott alváshiány is. További következmény a fülcsengés, stressz, és mentális betegség. Ezek hatással lehetnek az iskolai és munkabeli teljesítményre is.

Az Európai Unió igyekszik informálni a lakosságot a zajhatásokról, és azok következményeiről így felismerheti hogy a zajvédelem mennyire fontos, de ehhez az emberek együttműködésére is szükség van [3].

Az alábbi ábrán az látható, hogy az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint hogyan alakulna a 40 dB feletti halláskárosodásban szenvedők (Disabling Dearning Loss (DHL)) száma ha a mostani tendencia folytatódik a jövőben is. (40-60 dB halláscsökkenés - közepes, 61-80 dB - nagyfokú, 81-90 dB - súlyos halláskárosodás, 90dB felett gyakorlatilag teljes süketség.) Látható, hogy 2018-ban 466 millióhoz képest 2050-re felemelkedhet akár 933 millióra is ez a szám, ami drasztikus növekedés, 30 év alatt megduplázódna.

1. ábra – A WHO becslése a 40dB feletti (minimum közepes fokú) halláskárosodásban szenvedők számáról [4].

Magyarországi adatok

Magyarországon iparban, és gyárakban dolgozó munkások hallását vizsgálták meg. 3000 munkásból 54%-nak volt kimutatható halláskárosodása. Ezért online adatbázisokat tartanak nyilván a pontos zajhatásokról, és a halláskárosult személyekről, ami segíthet kialakítani és fejleszteni egy megfelelő hallásvédelmi rendszert, mely segítségével a hallás károsodás mértéke is csökkenhet. A halláskárosodás ellen hazánkban csupán a munkásokat védő rendelet van érvényben, így a gyermekek hallását semmilyen jogszabályozás nem védi [5].

Naponta 8 órán keresztül maximum 85 dB-es hanghatást képes elviselni az emberi szervezet károsodás nélkül. Viszonyításként, 100 dB egy vonat elhaladása 100 méterről. Ennél magasabb zajszint esetén védelem kell, különben biztosan kialakul a halláskárosodás. De sajnos a halláskárosodás már kisebb zajszint esetén is jelentkezhet, hiszen a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (National Institutes of Health) szerint már 75 dB is sérti a személy hallóképességét [6].

Tudtad?

A gyerekek által naponta használt néhány eszköz zajszintje meghaladja a 85 dB-t. Például mobiltelefonok, aminek a legnagyobb hangereje 105 dB. Ez 20 dB-el több hangnyomásszintet jelent, mint a megengedett 85 dB és 10-szer nagyobb hangnyomást. Sajnos a gyártóknak nincs korlátozva a gyártott eszköz által kibocsátható maximális zajszint. Szerencsére a mai okostelefonnak van zajszint szabályzója, amiken beállítható a maximálisan kiadható hangerő, valamint 85 dB felett figyelmeztet, hogy e szint fölötti hangerő veszélyes lehet [7].

Útravaló

Összefoglalva elmondható, hogy nagyon fontos a hallásunkra odafigyelni, hiszen a halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért még időben meg kell akadályozni ennek folyamatát.

A legnagyobb veszélyt a közlekedés, metró, villamos, de a nem megfelelően hangosított helységek, mint például rendezvények, szórakozóhelyek, koncertek és a zene lejátszására alkalmas eszközök jelentik, amit nap, mint nap használunk.

Jó hír az, hogy tenni lehet a halláskárosodás ellen például füldugó használatával a reptéren, vagy akár a metróban, az okostelefonon a hangerőszintre is ügyelve. Ezeket a szempontokat betartva a fülünk is hálás lesz és egy jobb életet élhetünk.

Forrásjegyzék

[1] Carroll, Yulia I., et al. "Vital signs: noise-induced hearing loss among adults-United States 2011-2012." Morbidity and Mortality Weekly Report 66.5 (2017): 139-144.

[2] Ec.europa.eu. (2015). European Commission - Basics - Noise pollution in the EU. [online] Elérhető itt: http://ec.europa.eu/environment/basics/health-wellbeing/noise/index_en.htm [Utolsó hozzáférés: 2019.02.05.].

[3] Ec.europa.eu. (2015). European Commission - Basics - Noise pollution in the EU. [online] Elérhető itt: http://ec.europa.eu/environment/basics/health-wellbeing/noise/index_en.htm [Utolsó hozzáférés: 2019.02.05.].

[4] World Health Organization. (2019). Estimates. [online] Elérhető itt: https://www.who.int/pbd/deafness/estimates/en/ [Utolsó hozzáférés: 2019.02.05.].

[5] Pawlaczyk-Luszczynska, Malgorzata, et al. "Noise induced hearing loss: Research in central, eastern and south-eastern Europe and newly independent states." Noise and Health 15.62 (2013): 55.

[6] World Health Organization. (2019). Estimates. [online] Elérhető itt: https://www.who.int/pbd/deafness/estimates/en/ [Utolsó hozzáférés: 2019.02.05.].

[7] It's a Noisy Planet. Protect Their Hearing. (2016). Too Loud, Too Long—Learn about the factors affecting noise-induced hearing loss. [online] Elérhető itt: https://www.noisyplanet.nidcd.nih.gov/parents/too-loud-too-long [Utolsó hozzáférés: 2019.02.05.].